A városban, ami sosem alszik, este 10-kor már nem lehet cipőt venni. Szerencsére a 6. és a 19. sarkán a CVS-ben találtunk egy papucsot, ami némi jóindulattal alkalmi viseletnek mondható. Már csak a lábujjfóbiámat kellett leküzdenem, hogy ebben én utcára menjek.

A szállodában átöltöztünk, sminkeltünk, uberbe vágódtunk, és már száguldottunk is a Hudson Terrace irányába, ahol belekóstolni készültünk New York éjszakai életébe.

Amikor megérkeztünk, a következő sarokig kígyózó sor fogadott minket. A Szex és New York című sorozatban éreztük magunkat, ahogy felvonultak előttünk a magas sarkak, a divatos koktélruhák, az extrém ékszerek, a sminkrétegek és a frizuraköltemények. Tekintve, hogy Eszter jóvoltából fent voltunk a vendéglistán, nem kellett kivárnunk a kilométeres sort, igazolványellenőrzést követően bejutottunk, mi lányok ingyen (fiúknak $ 20). Egy szűk lépcsőn kellett felmenni a tetőtérbe, ahol az utcáról is hallható és látható party zajlott. Ekkor már annyira nem sajnáltam, hogy nem sikerült beszerezni azt a magassarkú cipőt.

A zsúfolt táncteremben mindenki nagyon jól érezte magát. Diszkófények, füst, pezsgőspoharak, dübörgő zene, táncoló tömeg. Gyönyörű kilátás nyílt a Hudson folyóra és a felhőkarcolókra. A legérdekesebb az volt, hogy az épület legfelső szintjén voltunk, és nem volt tető a fejünk fölött, csak a csillagos ég. Az italokat természetesen ingyen kaptuk a meghívó személy asztalánál.

Ülőhely híján, a teraszra mentünk pihenni. Itt hangulatos világítás fogadott, kellemes beszélgetések zajlottak és érdekes emberek fordultak meg. Természetesen mindenki teljes party-felszerelésben.

Az biztos, hogy ez nem az én világom. Nem tudnám magam ilyen közegben sem biztonságban érezni, sem önfeledten jól érezni. Minden esetre fantasztikus volt ezt látni és belekóstolni. Csak alátámasztja, hogy minden olyan itt, mint a filmekben.