2020.09.20.

/*Ma kezdtem meg hatósági karanténom kilencedik napját Vonyarcvashegyen. Azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a kezdeti nagy bevásárlás alapanyagaiból csinálom végig a két hetet és nem kérek további külső segítséget. Köszönöm Zsuzsi és Anna az alapos bevásárlást! Köszönöm a nővéremnek és az anyukámnak a segítséget a lista összeállításában (egyedül nem lettem volna rá képes)!

Ma végre megbirkóztam a karfiollal. Jó ötletnek tűnt a listára tenni, de nem gondoltam, hogy egy mumussá válik, amit el kell rejtenem a hűtő alsó dobozában, hogy ne is lássam. Tudtam, hogy a karantén második felében már nem csak a friss és egyszerű ételek elkészítése fog következni, hanem olyan alapanyagokkal kell majd dolgozni, mint például a karfiol. Emiatt már két napja nem főztem mást, csak cukkinis rántottát.
Úgy kezdődött, hogy kivettem a karfiolt a hűtőből és konstatáltam, hogy semmi baja, nem rohadt meg, nem ette meg semmilyen bogár vagy csiga (vagy ami karfiolt szokott enni a hűtőben zacskóban). Ezután elkezdtem megszabadítani a levelektől és rájöttem nem is olyan nagy ez a karfiol.
Ekkor megpirítottam a rizst egy fej vöröshagymával, felöntöttem kétszeres vízzel és lefedtem.
Egy serpenyőben megpirítottam egy kisebb fej vöröshagymát, és az apróra vágott karfiolt ráöntöttem. Felkockáztam három nagy fej paradicsomot és ezt is hozzáadtam, só, bors, majd egy kis vízzel lefedtem.
Ezután jött a neheze.
Oké, van rizs, meg egy csomó dinsztelt és párolt zöldség, de hogy lesz ebből finom kaja.
Meghoztam egy nagyon nehéz döntést. A fennmaradó gorgonzola állományom (200 g) felét beletettem a serpenyőbe. Itt már jött is az ihlet, hogy a grana padanoból is áldozni kell rá. Egy kis pohár tejfölt kikevertem reszelt* grana padanoval és ezt is ráöntöttem, összekevertem. Utána a rizst is belekevertem.

Szerintem ez lett a karfiolos (nem brokkolis) gorgonzolas rizottó. Én így hívom. Finom, krémes, sajtos. Persze Ferivel (aki mindenkinél jobban tudja, hogy milyen egy jó rizottó) nem biztos, hogy meg merném kóstoltatni. Pedig jó nagy adag lett, szerintem egy pár napig most nem kell főznöm.

*Általában nem én reszelem a grana padanot. Általában nem főzök magamnak, hanem akkor főzök, ha vendégem van és a vendégek mindig nagyon illedelmesen megkérdezik, hogy miben segíthetnek én pedig teljes magabiztossággal a sajt reszelést szoktam kiszervezni. Szerintem azt nem lehet elrontani. Most realizálom csak, hogy ezt a viszonylag kemény sajtot nem is olyan könnyű reszelni. Most már értem, miért szokták egy szemmel nem jól látható méretű kupac sajt reszelése után és ezt követően 2-3 percenként megkérdezni, hogy elég lesz-e ennyi. Ezúton is hatalmas köszönet a mindenkori illedelmes vendégeimnek, akik bizton állíthatom, hogy megdolgoztak a vacsorájukért!