#ontheway

Megkaptuk a beszállókártyát, nem ment simán, valami nem stimmelt a gépben. Eléggé izgultam, napok óta nem aludtam rendesen… Pont az ilyenek hiányoznak. Aztán elütöttem egy zöldkártyás poénnal a dolgot. A magyar utasfelvételnél még ezt el lehet játszani, gondoltam.

Este 9 és 10 között megérkeztünk Berlinbe. Úgy volt, hogy bemegyünk körülnézni a városba este is és reggel is, de este fáradtak voltunk, reggel pedig nem volt időnk. Némi bevásárlás és egy pohár Beliner Pilsner után aludni mentünk a személyzetmentes szállásra, ahová szabadulós játékokat megszégyenítő módon, e-mailben kapott kódokat beírva és az instrukciókat követve jutottunk be. A tv-tornyot láttam messziről, ahogy mentünk a reptér felé reggel, de ott figyelt a zuhanyfüggönyön és az étkezőben egy hatalmas képen, aminek köszönhetően olyan volt, mintha valahol egy magaslaton reggeliznénk, amiről a toronyra nyílik a kilátás.

Ezután a következő akadály a berlini reptéren volt: nem elég, hogy Ivánt kiszedték a sorból (biztos a borostája miatt), de utána engem nem tudtak beazonosítani az útlevélképem alapján. Zavaromban csak vigyorogtam, ahogy a jóképű, kékszemű ellenőr igazán mélyen a szemembe néz, majd az útlevélre, majd a szemembe. Megkérdezte, régi-e a kép. Másfél éves. Csak az Újbuda center okmányirodájában hihetetlen rossz körülmények között készült, a nyugdíj előtt álló ügyintézőnek pedig mindegy volt, hogy nézek ki a képen. Elkezdtem magyarázni a magyar viszonylatokról. Közben az csengett a fülemben, hogy Emőke azt mondta, minden rendben lesz. Végül úgy engedtek át, hogy a személyi igazolványomat is elkérték, az alapján azonosítottak. Aztán a beszállás előtt még megvettük a domaint.

Ezt követte a nyolc órányi minikaja*megkezdett filmek*nyakpárnán alvás*gyereküvöltés*repülős mosdó*pasziánsz*Rólunk szól (jöhetne már a második évad)*olvasás*számítógép rendezés mix, majd szerencsésen leszálltunk New Yorkban. A határon az #istandwithCEU kitűzőm érdekelte a legjobban a határőröket. Mégsem kezdhetek el a politikai helyzetről és a CEU sztoriról beszélni itt. Elnagyoltam a választ, bejutottunk az ígéret földjére, és már dübörögtünk is Manhattan felé.

Oszd meg és uralkodj!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.