[Valaki itthonról így élte meg az amerikai túrámat. Két hét érzései egy álmodozó tollából. Mindig mondtam neki, hogy jól ír. Nem hisz nekem.]
“Cellophane flowers of yellow and green
Towering over your head
Look for the girl with the sun in her eyes
And she’s gone”
Look for the girl with the sun in her eyes
And she’s gone”
(…)
A boltban amerikai napok vannak. Sajtburger, zselés cukor, palacsinta, kóla. A kedvenceid. Talán nálad is ez a menü.
Nem tudom, mert nem írsz, nem mesélsz, nem tudom, hogy hol jársz, kivel vagy, és mit csinálsz.
(…)
Csak képzelődsz és firkálsz. Hiába az Imagine, vagy a graffiti, ezek felkavarnak. Miért csinálod? Mit vársz tőlem, mit válaszoljak rá?
(…)
Láttam tegnap egy filmet, NY-ban játszódott, és tele volt háztetővel. Nézek ma egy sorozatot, abban is NY-i kivilágított felhőkarcolók vannak mindenütt.
Vajon Lucy lifttel megy az égbe NY-ban?
És te még mindig nem írsz.
(…)
De várjunk csak, most jött valami! Három nap, amíg a szeretet átúszta az óceánt! Kicsit belehúzhatna legközelebb, nincs valami jó kondiban…
Viszont egyelőre se kép, se hang. Vajon rá tudlak venni, hogy küldj nekem valamit? Mondjuk egy fényképet, ahogy az esti háztetők előtt az ablakban tükröződve énekelsz? The sound of roofz.
Ha tudnád, mennyi ötletem van! Pl: ha a képet a szobádból készítenéd, akkor talán a koordináták, vagy a képkereső segítségével rájönnék, hogy hol vagy, és küldhetnék valamit.
(…)
Mondjuk egy bitliszt. Ez a dzsonlenon napok óta nem megy ki a fejemből! Mondd csak, nem tudtál volna inkább rhcp-t küldeni? Addicted to your lipstick.
Mióta kint vagy, minden nyújorki cikk megtalál. A rabbik, a kórházi lövöldözés, a helyszínelők. Az agyam a keleti parti időt mutatja.
Basszus, mekkora önuralom kell, hogy békén hagyjalak! Ne írj! Utazz, nyaralj, és felejts el!
(…)
Ne is emlékezz rám!
Én ugyan hiába próbállak kicsákányozni a szívemből, nagyon mély gyökeret eresztettél benne.
Azért ugye írsz két-három naponta?
Tudod, egy olyan szokásosat, hogy ma még nem is mondtad. Én meg azt felelem majd rá, hogy ha felhívhatlak, akkor holnap is elmondhatod.
Tessék?
Hogy ez nem igazság? Hogy én soha nem mondom? De te a hallgatásomból is tudod.
(…)
De most te is hallgatsz, és ez nem vicces. Már korábban eldöntötted, hogy ez így lesz, és ez az utazás egy jó alkalom erre. Tudod, mit? Ne is írj! Ne csússzunk bele ugyanabba, amibe az elmúlt hónapokban mindig. Ne félj elveszíteni. Majd megtalállak.
Amúgy megint veled álmodtam. Egy takaró alá kerültem a nemsemleges pofiddal. Egyszer igazan végigálmodhatnálak, mert csak megfájdul tőled a fejem.
Remélem, hogy most örülsz…
Én örülök, mert írtál, de nem örülök, annak, amit írtál. Folyamatos ostorozol, csattognak a szavaid. Mégis, mi értelme van ennek?
(…)
A kép viszont egészen mágikus. A színek és kontraszt alapján lehetne akár egy animációs film háttere, ahol a jó és a rossz mérkőzik meg egymással a táncparketten.

Captain Zsu, The Secret Composer Of The Roofz.
Nem győztem ránagyítani a diszkógömbre, hátha meglátlak benne.
Csak tudnám, te melyik oldalon állsz!
(…)
Melyik oldalon állnál? Akibe ennyi szeretet szorult, az nem állhat az árnyékos oldalon! Szóval tűz ki a fényre, és barnuljál, mert le vagy maradva, kis virág!
Tudom, én neked nem mondom meg.
Én neked semmit nem mondok meg.
(…)
Dzsúúúdzsi-dzsúúúdzsi, hol vagy már?
Jógázol-e-kitűzővel-centrál-pe rkben-csendler-binggel-zsuzsi- hall?
(…)
De a Zsuzsi nem hall. Csak lát. Világot.
Floridában flamingót, nyújorkban meg flamencót.
Óceánban vízilót, nagyvárosi víziót.
Égig érő házakat, háztetőkön vágyakat.
Látod Zsuzsi, mit tettél, rossz emberbe szerettél!
(…)
Life changes your love, if you travel often, you will find yourself in the shape of your body.
(…)
Legyen z és k két test.
Ha z kisebb, mint három k, akkor z és k metszete egy olyan nemüres halmaz, aminek a területe z és k közti távolság négyzetével fordítottan arányos.
Továbbá z és k metsző testek ívének integrálja az ortogonális projekció imaginárius része.
Vagyis: álomszép.
(…)
De most aztán ébresztő! Bezárult a varázsablak, a kaleidoszkóp képe kitisztult, az álmok tovatűntek, a szivárvány feloszlott, és az út végére értünk.
Zsuzsi leszállt a fellegekből.
(…)
“Newspaper taxis appear on the shore
Waiting to take you away
Climb in the back with your head in the clouds
And you’re gone”
Waiting to take you away
Climb in the back with your head in the clouds
And you’re gone”